Kedves Csepelimama, akarom mondani Drusza Dédnagymama!
A Csepelimama név átszállt anyára, megörökölte. Ami azt illeti, a Vácimama név is egy generációval lejjebb szállva megmaradt.
Végül előkerültek a kerek sütikék, mellyel a kórházban álmodtál: Babó ette meg mind egy szálig őket. Igaz, most már 12 évvel odébb vagyunk, na de jobb későn, mint soha. Képzeld, éppolyan édesszájú, mint Te: a lelkét eladná egy vasszögért, ha az meg lenne cukrozva... Éppen ezért a nyáriszünetben készítettünk nudlit - pontosan úgy, ahogy tőled lestem. (Pedig nem gyakoroltam, azt hiszem még nem készítettem soha korábban. A vékában összerázást, amit te vakon megcsináltál nem mertem leutánozni...) Mindenki jóízűen evett belőle. Elmeséltem, hogy a rövidebb, köröm nélküli mutatóujjadnak adtad a Nudli nevet.
Egyébként az ebéd-készítésnél gyakran ásom elő, mitől is volt nagymama-menü, ami készült: van, hogy a borsófőzeléket, a dagadót, krumplifőzeléket ekként készítem el. Ilyet úgysem kapni sem sok, sem kevés pénzért.
Igyekszem tartani magam ahhoz az általános derűhöz, ami körüllengett téged. Sokszor kell gyakorolnom, mert néhol elgyengülök.
Böbe Babó is iparkodik ám. Érzékeny lelkű, mint a családban oly sokan. És figyelmes is, képzeld. Nagyon. És mélyen megérintik a táncok - főként a páros táncok. Sok-sok percig belefeledkezik a tanulmányozásukba. És kimagasló a ritmusérzéke is. Ha lennének még falusi bálok, biztos jegyet váltana mindre. Na persze huncutságért sem kell a szomszédba kopogtatnia!
Ja, verseket, nótákat is csakolyan hamar megjegyez, ahogyan te is. Remélem hasznát veszi később, iskolában. Fél év és elsős lesz! Lehet drukkolni neki, hogy zenetagozatos lehessen mint én, és akkor kicsit legalább feltöltődhet ilyesmivel napközben.
Remélem, onnan ahonnan te látsz minket, csakugyan kereknek tűnik a családunk élete.
Vigyázz magadra, vagy ha gondolod, ránk.
Andi
